Az ősi indiai gyógyászat választ adhat a modern kor krónikus betegségeire, azáltal, hogy egyedi megközelítéssel, testi és lelki/szellemi szinten egyaránt kezeli azokat – állítja Alex Hankey, egy a Massachusets of Institute of Technology-n (MIT) és a Cambridge-i Egyetemen elméleti fizikát tanult professzor. Professzor Hankey még gyermekkorában tapasztalta meg a meditáció gyógyító hatását, mikor édesanyja halála után egy mantraként ismételt esti imádság segített neki elaludni. Később, Teréz anya élettörténetét olvasva ismerkedett meg az meditáció több szintjével, és annak testre/szellemre gyakorolt rendkívüli hatásával.
„Az emberi elme olyan – mondja Professzor Hankey – mint egy hatalmas óceán, a legtöbb ember elméje pedig egy viharos óceánhoz hasonlatos: a felszínét hullámok fodrozzák, melyek elfedik a mélyebb vizeket. Ehhez hasonlóan az embert érő számtalan inger miatt az elménk nyugtalan, a hatalmas szellemi potenciált rejtő mélyebb gondolati rétegekhez pedig nem férünk hozzá, így szellemi kapacitásunk csupán mintegy 5-10%-át használjuk. A meditációs technikák segítenek megnyugtatni az elmét, és elősegítik a befelé fordulást, és amint ezt az állapotot elértük, elménk automatikusan hozzáfér a rejtett, mélyebb rétegekhez, és az ott rejlő tudáshoz, elmekapacitáshoz. A mély meditáció állapotában elménk képes elengedni még a hosszú évek alatt felgyülemlett stresszt is.”
Professzor Hankey mély érdeklődéssel fordult a védikus tudományok, a jóga és az Ayurveda tanításai felé, és egyetemi tanulmányaival egy időben elsajátította a Maharishi Mahesh Jógi által tanított transzcendentális meditáció technikát, majd oktatni is kezdte azt.
A transzcendentális meditáció oktatói háromféle meditációs technikát különböztetnek meg, melyek az ellazultság különböző szintjeire képesek eljuttatni az emberi elmét. Az agyban alfa-hullámokat generáló, legmélyebb meditációs állapotot előidéző technika olyan belső nyugalmat és ellazulást eredményez, melynek hatására a szorongásos panaszok, és a depresszió csökken, majd elmúlik, és ennek hatásai a jobb általános közérzetben, fizikai állapotban is megnyilvánulnak.
„Az 1970-es években tudományos körökben is nagy érdeklődés övezte ezt a módszert.” – mondja Professzor Hankey. Egy francia ideggyógyász kutatni kezdte a meditáció agyra gyakorolt hatásait, és 1978-ban egy elismert angliai kollégája, John C. Shaw bevonásával elemezni kezdte a transzcendentális meditációs technika agyhullámokra gyakorolt hatását EEG-készülékkel. Az orvoscsoport tagjai megdöbbenve tapasztalták, hogy a meditációt végző személyeknél az EEG-készülékkel korábban csak az agy hátulsó részében tapasztalt alfa-hullámok az agy más részeiben is érzékelhetőek voltak. A hullámok terjedése az agy hátulsó részéből indult, és ahogy a meditáció előrehaladt, az alfa-hullámok kiterjedtek az agy teljes területére.
A jelenség orvosi készülékkel is jól kimutatható, bizonyítható volt tehát, és egy a kutatók által soha korábban nem látott felfedezésnek bizonyult. „A meditáció segítségével alvás nélkül, éber állapotban keletkeznek alfa-hullámok az agyban, melyek elősegítik egy nyugodt, tiszta, érzésektől és gondolatoktól mentes állapot elérését, az elme kiürítését.” – mondja Professzor Hankey, aki 30 éven át tanította a transzcendentális meditációs technikákat, 2002-től pedig újra a kutatásnak szentelte életét. 2007-től a Bangalore-i SVYASA Jóga Egyetem kutatója lett, ahol arra keresi a válaszokat, hogy a Védákban felhalmozott tudás hogyan segítheti a modern tudomány egyes kihívásainak a megoldását, ezáltal alapjaiban változtathatva meg a modern fizika, biológia és információs technológia alapjait.
A VÉDIKUS TUDOMÁNYOK EGYEDI PROBLÉMAMEGKÖZELÍTÉSE
A védikus tudományokról beszélve Professzor Hankey ezt mondja: „Az ősi indiai tudományok és művészeti ágak empirikus, tapasztalati elven működnek: a gyakorlatban is működőképesnek bizonyuló elveket építették vissza a tudományos rendszereikbe. Ezek az elvek és gondolatok pedig minden esetben az ún. legtisztább, jógikus gondolati szintet elért személyektől eredhettek.
Professzor Hankey szerint az ősi indiai tudományok választ adhatnak egyes modern tudományos kihívások megoldására, mivel az adott problémát több szinten (ún. durvafizikai és finomfizikai szinten) is kezelik. A nyugati tudományos körökben ez utóbbiról nem vesznek tudomást, sőt, ha bizonyíték bukkanna fel annak létezésére, úgy hajlamosak azt tagadni, figyelmen kívül hagyni. Pedig Professzor Hankey szerint éppen ennek a finomfizikai szintnek a figyelembe vétele ad magyarázatot a védikus tudományok által elért egyes kimagasló sikerekre.
Professzor Hankey elmélete szerint a finomfizikai szint befolyása a durvafizikai szint állapotára legjobban az olyan védikus tudományágakban figyelhető meg, mint az Ayurveda, mely a betegségek okait több szinten keresi. Professzor Hankey egyik tanítványa, Dr. Poornima Datey az AYUSH gyógyászati rendszer módszereit alkalmazva több krónikus betegségre is hatékony kezelési módszert dolgozott ki. Eredményeinek köszönhetően Professzor Hankey szerint India lehetne pl. a krónikus vesebetegség gyógyításának központja. „Kutatásaink alapján egyértelmű, hogy az ayurvedikus gyógyászat alapelveinek követése vezethet csak az egészség megőrzéséhez. A kutatások alátámasztották azt is, hogy a rendszeres jógázás számos krónikus betegség kialakulásának a kockázatát csökkenti.”
Dr. Poornima a cukorbetegség kutatására és kezelésére is újféle megközelítést alkalmazott. A cukorbetegség kezelésére kifejlesztett modern gyógyszerek esetében a gyógyszertesztelésnél a fő szempont az, hogy az éhomi és a terheléses vércukorszintet mennyire befolyásolja az adott gyógyszer. A modern gyógyszerek fejlesztésénél középértékektől mérik a kutatók a számításaikat, míg Dr. Poornima más statisztikai módszereket alkalmazva szélesebb rálátást kapott az általa tesztelt ayurvedikus szerek hatékonyságára. „E természetes készítmények csupán olyan mértékben módosították a vércukorszintet, ahogy arra az egyedi esetekben szükség volt.”
Professzor Hankey szerint a jóga és az Ayurveda mellett a védikus szertartások és imádságok gyakorlása a finomfizikai szinten keresztül szintén képes befolyásolni mind az egyén, mind a társadalom jóllétét és hangulatát.
A VÉDIKUS TUDÁS KÖZKINCSÉ TÉTELE
„A védikus tudás közkincsé válhatna – mondja Professzor Hankey – amennyiben sikerül a világgal megismertetni a tudományosan bizonyított gyakorlati eredményeit.” A jóga már világszerte elismert módszer; eredményeit randomizált klinikai kísérletekkel is bizonyította a világ több neves kutatóintézete, mint pl. a Harvard Egyetem, de az Ayurveda gyógyászati rendszer hatékonyságát is egyre növekvő számú tudományos kísérlet bizonyítja. „Még több kutatásra lenne szükség a jóga tudatosságot növelő és energetizáló hatásával kapcsolatban. De nem szabad elfeledkezni az indiai ételekről, a bennük lévő gyógyító hatású fűszerekről sem.”- mondja Professzor Hankey. „Az indiai konyha egyre népszerűbb világszerte, és ez segíti az indiai kultúra más elemeinek megismertetését is.”
Professzor Hankey a mai napig tartja a kapcsolatot az MIT és a Cambridge-i Egyetemről ismert kollégáival, így a Nobel-díjas Brian David Josephsonnal, valamint a Trinity College több tagjával, akikkel rendszeresen egyeztetnek tudományos munkájukkal, és közös kutatási lehetőségekkel kapcsolatban. A Trinity College vezetője, a szintén Nobel-díjas Sir Greg Winter is elismeri és nagyra tartja Professzor Hankeynek az Ayurveda és a jóga terén végzett kutatásait.